Elmaradt ígéretek beváltása

Nagyon elszaladt az idő, ígértem a kisebbik lányomnak egy táskát. Már régebben elkészült a közepes rajzmappájára egy általa tervezett - fekete-lila négyzetekből álló borító. Ehhez ígértem egy kézitáskát is, amit most sikerült befejezni. Nem szerette volna, ha nagyon letűzöm, csak így az "árok" mellett, illetve ragaszkodott a pókhálós mintához. (Ilyen volt a mappaborító, emlékeztetőül idetettem a képet is.) A lila anyag egyébként az Ikeából való. Sajnos ezzel el is fogyott, legközelebb, ha megyek fel a másik lányomhoz budapestországba, akkor szerét ejtem a beszerzésnek is.

Én már kevésbé voltam boldog, mivel sok olyan rossz hatás ért mostanában, amit nehezen dolgoztam fel. Felkértek egy személyes ajándék varrására - egy kisebb kép lett volna - közben igaz beteg lettem, még előtte volt is egy kis félreértés kettőnk között, amit tisztáztunk. Csakhogy beleavatkozott egy harmadik hölgyemény is, aminek az lett a vége, hogy szerinte én visszamondtam a varrást. Itthon betegség alatt már kiszabtam a terveim szerint az anyagokat, mit sem sejtve, hogy már nem az lesz az ajándék, mivel az említett harmadik hölgyemény lefújta a többiek felé és más ajándékot vettek. Csakhogy erről engem elfelejtettek értesíteni. Mikor újra találkoztunk, és ez kiderült, csak néztem, mint az a bizonyos illető a moziban. Három napig rágódtam, hogy most mi is történt, mivel ha én mondom vissza, nyilván közlöm a többiekkel is. Ma aztán úgy döntöttem, hogy nem érdekel, a képet megvarrom, majd valaki más örülni fog neki! Nem kedvelem az erőszakos embereket!

Sajnos sokat el tudok rágódni egy számomra kellemetlen megjegyzésen. Például tegnap az is elhangzott - egy nálam pár évvel idősebb nőtől, hogy el kell fogadnunk, lassan "szépkorúak" leszünk. Na, még hogy szépkorú... szépkorú az anyukám, aki 74 éves, de még Ő is kikérné magának, amilyen fiatalos!