2010. április 17., szombat
Szomorú századik....
(Most vettem észre, hogy ez lett a századik bejegyzés.) Édesanyám életének 75. évében április 8-án elhunyt. Elszorul a szívem, a tehetetlenség még most is bennem van... mit tudtam volna tenni, hogy még éljen, hiszen számunkra nem volt idős még. Aki ismerte, mindenki azt gondolta, hogy még nagyon sokáig fog élni. Állandóan tett-vett, sohasem pihent, mindig előbbre szeretett volna jutni. Egészen november végéig, amikor is kórházba került, attól kezdve nem tudott többé felállni.... az orvosok nem ismerték fel időben az agyi infarktus (stroke) tüneteit, mi sem, hiszen nem tudtunk még akkor erről a betegségről semmit. Neki már megváltás volt a halál, de mi, az itt maradt családja még sokáig nem fogjuk tudni feldolgozni. Ő most már örökre megpihent, tegnap helyeztük el a hamvait szülei és édesapánk mellé.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
19 megjegyzés:
Drága Trudy!
Sajnálom, ami történt veletek, megértem fájdalmadat. Részvétem.
Drága Trudy!
Őszinte részvétem nagyon sajnállak tudom mit érzel .
Sajnos vigasztalni nem tudlak.
Csak együtt érzek Veled, mert tudom milyen ez az érzés.
Részvétem a Családnak is.
Őszinte részvétem! Együttérzek Veled!!
Kedves Trudy!
Fogadd őszinte részvétem.
Együttérzésem...
Köszönöm mindannyiótoknak a kedves, vigasztaló szavakat. Sokat jelent nekem.
Együtt érzek veled.
Őszinte részvétem!
Fogadd őszinte részvétem. :-(
Trudí, drága! mélyen együtt érzek Veled! Tudom én is...
Fogadd őszinte együttérzésemet.
Fogadd őszinte együttérzésem!
(A stroke-ról, illetve jeleiről még régebben szántam egy bejegyzést a blogomban, sajnálom, hogy nem sikerült elolvasni, bár tudom, nem is lehet mindent még rendszeres olvasóként sem.)
Légy erős!
Fogadd őszinte részvétem!
Köszönöm, nagyon kedvesek vagytok, most már sajnos én is többet tudok a stroke-ról, az előjelekre vissza gondolok, tudom azok is azt jelezték, na és a magas vérnyomása, illetve az időskori cukorbetegség. Ahányszor kinézek a kertre, mindig az jut eszembe, mennyire szeretett kertészkedni. Na és a méteres kalácsa, amit mindig kértek az unokák!
Őszinte részvétem, legyél nagyon erős.
Őszinte részvétem! Sok erőt a folytatáshoz!
Addig nem hal még, míg emlékezni fogtok rá, és a méteres kalácsára. Még biztos sokáig fogsz vele beszélgetni magadban, és még hallani is fogok a válaszait.
Fogadd öszinte részvétem, tudom mit érzel. Az én Édesanyám 6 hete, március 23-án ment el. Ö is pont annyi idös volt mint Anyukád, 75 éves.
Megjegyzés küldése