 |
| Csíkos: "Hát ez meg kicsoda, és mit keres itt? Nem elég már a Pötty?" |
 |
| Pötty: "Jobb innen felülről szemlélni ezt a valamit!" |
Szombaton délelőtt a házban tettünk-vettünk, amikor megszólalt a férjem: egy kutya néz be a teraszajtón. Gondoltuk, hogy biztos poénkodik, a 2 cirmos ijesztegetése céljából. Valóban a képen látható beagle nézett be az ajtón, ami azért is meglepő volt, mert a kaput zárva tartjuk, a szomszédoknál pedig nincs ilyen kutyus. Valószínű, hogy a nagykapu alatt préselte be magát. Fázott, ami ebben a hidegben nem meglepő, mivel rövidszőrű. Ahogy kinyitottuk a teraszajtót, berontott, és azon nyomban felfalta a cirmosok ott lévő eledelét, mindkét tányérkából. Csakúgy röpködtek a tányérok, ahogy tologatta azokat. Biléta nem volt rajta, csak a képen látható lánc. Felhívtuk az Állatvédőket, hogy nem keresnek-e egy ilyen beagle-t. Kiderült, hogy valószínűleg keresik, de kijönnek, megnézik van-e chip rajta. Elküldtem a képet, vártuk a hívást. A teraszon két takarót is kapott, az ott lévő papaszánra, ahol betakarva szundikált, de még így is fázott. Az egyik első lábát kicsit húzta. Eljött az este, újabb telefon, ha tudjuk tartsuk itt reggelig, akkor kiderül, hogy Őt keresik-e. Mivel nagyon fázott, a szélfogóban "megágyaztunk" neki. A cicáink - egy fiú, egy lány - riadtan szemlélték, hogy mi történik, még egymással is elfelejtettek veszekedni. Az éjszaka nyugodtan telt, kicsit a lányom üldögélt mellette, mert először nyüszített, ha egyedül hagytuk. Kivinni csak reggel tudtuk, de hamar visszajött, az ajtóban nyüszített, hogy be akar jönni. Vizet kapott, meg, macskaeledelt, mivel az volt itthon, hiszen kutyánk már évek óta nincs. Szombaton lángost sütöttem, amikor előkerült, hirtelen még azt is adtunk neki. Jóízűen megette.
Délelőtt egyszer összeakadt a kandúrkával, volt nagy ijedelem, mindkét részről. Majd megérkezett a várt telefon, úgy tűnik, Őt keresik, egy távolabbi faluból tűnt el 3 napja, jön érte a gazdi. Ideértek, volt nagy öröm, kiderült, hogy Sarlott a neve, 7 éves szuka, és most szökött el először. Valószínűleg az erdőn át csatangolt el, szerencsésen megúszta a 4 sávos autóúton való átkelést.
Boldogok voltunk, hogy megkerült a gazdája, nagyon kedves jószág.
5 megjegyzés:
De jó, hogy vannak még olyan kedves segítőkész emberek mint Ti! Ha egyszer valamelyik állatom elkóborolna (Isten ments, de sose lehet tudni)őszintén remélem hogy hozzátok hasonló jószívű emberekbe botlik akik segítenek rajta!
Az ilyen történetek és a hozzátok hasonló emberek megerősítenek abban,
hogy csaknem veszik el minden érték
és emberség ebből a világból.
Az ilyen történetek és a hozzátok hasonló emberek megerősítenek abban,
hogy csaknem veszik el minden érték
és emberség ebből a világból.
Örülök, hogy sikerült megtalálni a gazdit! Képzeld egy hete, hétvégén mi is így jártunk. Észrevettük, hogy egész nap az utcánkban lófrál egy hosszúszőrű tacskó. A gyerekek mellé szegődött szánkózás közben, miután bejöttek se akart elmenni, felfeküdt egy nagy hókupac tetejére. Látszott rajta, hogy már régóta vándorol, bevittük, megetettük, jót játszottak a mi kutyánkkal. Másnap elvittük az állatorvoshoz, hátha van benne chip és megtaláljuk a gazdit. Sajnos nem talált benne...
Aztán este, a facebooknak hála, megtaláltuk a gazdáját, aki már kétségbeesve kereste. Aznap reggel tűnt el, amikor behoztuk. Este jött érte és kiderült, hogy mégis van benne chip. Még most sem értem, hogy miért nem tudta az állatorvos leolvasni..
Mindegy, a lényeg, hogy hazatalált :-)
Tettük, amit tennünk kellett. Elképzeltem, hogy hányan elzavarhatták már szegényt, még rágondolni is rossz. Az egyébként nagyon érdekes, hogy nálunk mindig megjelenik valamilyen kóbor állat. A két cicánk is ilyen befogadott cicus. A fehér kandúrt valószínűleg ott dobhatták ki előttünk az autóból kicsi korában, mert minden autótól fél, nem tudta hogyan kell viselkedni más cicákkal. Most már lassan 1 éve itt van, csak egyedül nem szeret lenni.
Megjegyzés küldése