Vépen voltam táborban...

Nehezen, de végül összejött, hogy elmehessek a szombathelyi lányokhoz táborba. A tábor Vépen került megrendezésre, egy csodás őspark területén. Csütörtökön 10,00 óra körül értem oda, szombaton délután 15,15 körül jöttem el. A program nagyon jó volt, az étel kiváló, a társaság - először ezzel kellett volna kezdenem - remek. A varrás mellett szakítottunk időt Gabival és Jutkával (Ők Márkóról jöttek), hogy bejárjuk a parkot és megnézzük a kastélyt. Sajnos a kastély, amely az Erdődy grófoké volt szégyenletes állapotban van, pedig egyike kis hazánk műemléki kastélyainak, amelyet először reneszánsz, majd romantikus stilusban építettek újjá. Jelenleg üresen áll és szemmel láthatóan pusztul. A park területe ma már csak az eredeti töredéke, jelenleg tizenöt hektáros és természetvédelmi területként, arborétumként működik. A park kiemelkedő értékei az egykori tölgygyűjtemény megmaradt példányai. A vépi kastélypark a fenyőkorszak úttörője volt a magyar kertészetben, Kámot (Jeli arborétum) és Szelestét megelőzve 78 fenyő és 227 lombos fajjal Vép volt a megye leggazdagabb gyűjteményes kertje.

Bocsánat a kitérőért, de nem tudtam kihagyni, mert bárhova elmegyek táborba, szeretem bejárni a környéket is.

Visszatérve a varrásra, készült hátizsák, nyárra Orsival, egy turkált francia vászonból, szitázás Margitkával, aminek folytatása következik részemről. Az art quiltünk elkészítésénél használtunk még egyéb modern technikát is, ami nekem nagyon tetszett. Végül pedig Piroskával mappa és tolltartó, melyeket még itthon fejezek be. Annyit sikerült szitáznom, hogy két kép előlapja is elkészült, aminek Margitka rögtön címet is adott: Lombhullás 1., Lombhullás 2. Ahogy Gabi mondogatta, valószínüleg anyu elvesztése még rányomta a bélyegét a képalkotásomra, de legközelebb már remélhetőleg derűsebb színeket használok majd.
Esténként meglepetés-varrásra került sor, először Gabival egy evőeszköz tartó, másnap Dóri bájos angyalkáit varrtuk meg. A "beugró" egy szemüvegtok volt, amit varrtam elfelejtettem lefényképezni, én viszont a fent láthatót csodás hímzettet nyertem, amelyet Pannika készített, amilyenre már régóta vágytam. A másik csoportban egy szélmalom készült, amit feltétlenül meg fogok varrni, nagyon tetszett! Köszönöm lányok, remekül éreztem magam, jó volt találkozni az ismerősökkel és új ismeretségeket kötni!(A kép felrakáshoz most szerkesztettem először photoshoppal, amiben még alaposan el kell mélyednem, hiszen rengeteg lehetőséget rejt magában.)