Ott fejeztem be az előző részt, hogy elindultunk Birminghambe, miután Stratford-upon-Avonban eltöltöttünk egy kis időt. Nem tudtuk mire érünk oda, mivel a hírekben hallottuk, hogy ott is voltak zavargások. Sajnos emiatt itt is elmaradtak az esti programok. Persze Birmingham az egyik nagy iparváros Angliában, túl sok látnivaló nincs ott, de azért érdekes lett volna. A szállásunk egy Formula 1-es hotelben volt. Sajnos annyira nem volt színvonalas, mint amennyire dícsérték, akik már laktak ilyenben. Az öntisztító mellékhelyiségek gyakran nem "tisztították" önmagukat. A reggeli a szomszédos Ibis Hotelben volt. Na sebaj, majd a Quilt Festival kárpótol! Így is történt. Aki még nem volt ilyen méretű kiállításon, annak nehéz elképzelni a méreteket. Hatalmas területen, rengeteg quilt és még több árus. A kiállított képek mellett egy szám, a belépéskor megvásárolható katalógusban meg lehet találni az alkotók neveit. Minden kapható, mindenféle technikához, ami egy textilesnek, foltosnak az álma, vágya. A varrógép márkák többsége is képviseltette magát. Szinte minden árusnál bankkártyával is lehetett fizetni. Ezt csak azért emelem ki, mert itt kitelepült árusokról volt szó, nálunk még bizonyos nagyobb üzletekben is döcög a bankkártyás fizetés. Természetesen vásároltam egy-két apróságot, gombokat, anyagokat, valamint két könyvet is. A japánoknál pl. egy szasikó készletet, amit már ki is varrtam, egy halat ábrázol, gondoltam egyszer kipróbálom, egy igazi japán alapanyaggal és hímzőfonallal.
Több szakkönyv írója is ott volt, én
Jennie Rayment egyik könyvét vásároltam meg, aki dedikálta nekem a Creative Tucks and Textures c. könyvét. Sőt még abba is beleegyezett, hogy egy fotót készítsünk vele, az egyik munkája előtt. Többször "átöltözött" pl. nagyon ötletes ruhatárat vonultatva fel.
Ez a bambuszos kép
Annabel Rainbow quiltje, nagyon szeretem a munkáit, jó volt élőben látni.
Még egy-két képet készítettem a nekem tetszők közül, illetve egy érdekesség: valamilyen szekrény-szerűség - nem tudtam eldönteni, hogy mi ez, álló óra (a tetején volt egy óra is) vagy szekrény, talán giccses is?!
Sok képet nem tudtam készíteni, mivel nem mindent lehetett fényképezni. Ez a kép ha jól emlékszem az egyik díjnyertes kép volt.
Ott fejeztem be az előző részt, hogy elindultunk Birminghambe, miután Stratford-upon-Avonban eltöltöttünk egy kis időt. Nem tudtuk mire érünk oda, mivel a hírekben hallottuk, hogy ott is voltak zavargások. Sajnos emiatt itt is elmaradtak az esti programok. Persze Birmingham az egyik nagy iparváros Angliában, túl sok látnivaló nincs ott, de azért érdekes lett volna. A szállásunk egy Formula 1-es hotelben volt. Sajnos annyira nem volt színvonalas, mint amennyire dícsérték, akik már laktak ilyenben. Az öntisztító mellékhelyiségek gyakran nem "tisztították" önmagukat. A reggeli a szomszédos Ibis Hotelben volt. Na sebaj, majd a Quilt Festival kárpótol! Így is történt. Aki még nem volt ilyen méretű kiállításon, annak nehéz elképzelni a méreteket. Hatalmas területen, rengeteg quilt és még több árus. A kiállított képek mellett egy szám, a belépéskor megvásárolható katalógusban meg lehet találni az alkotók neveit. Minden kapható, mindenféle technikához, ami egy textilesnek, foltosnak az álma, vágya. A varrógép márkák többsége is képviseltette magát. Szinte minden árusnál bankkártyával is lehetett fizetni. Ezt csak azért emelem ki, mert itt kitelepült árusokról volt szó, nálunk még bizonyos nagyobb üzletekben is döcög a bankkártyás fizetés. Természetesen vásároltam egy-két apróságot, gombokat, anyagokat, valamint két könyvet is. A japánoknál pl. egy szasikó készletet, amit már ki is varrtam, egy halat ábrázol, gondoltam egyszer kipróbálom, egy igazi japán alapanyaggal és hímzőfonallal. 
Több szakkönyv írója is ott volt, én Jennie Rayment egyik könyvét vásároltam meg, aki dedikálta nekem a Creative Tucks and Textures c. könyvét. Sőt még abba is beleegyezett, hogy egy fotót készítsünk vele, az egyik munkája előtt. Többször "átöltözött" pl. nagyon ötletes ruhatárat vonultatva fel.
Sok képet nem tudtam készíteni, mivel nem mindent lehetett fényképezni. Ez a kép ha jól emlékszem az egyik díjnyertes kép volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése