Élménybeszámoló: 18. Európai Patchwork Találkozó Sainte Marie aux Mines 1. rész

Miután elkészültem a pályázati darabbal, végre jöhet a beszámoló a franciaországi útról. A Facebook-nak hála, megtaláltam a felhívást, amelyet a Foltvarázslók  tettek közzé. Csodálatos volt az az öt nap, amit ott töltöttünk. Hajnalné Andi mesélte, hogy Ő már évek óta visszajár. Most már értem miért. Egyrészről  inspiráló volt, másrészről teljesen kikapcsolt a hétköznapi stresszből. Igaz, hogy kb. a 2. nap után már nagyon nehéz volt befogadni az újabb kiállítás látványát, hiszen töb mint 1000 antik, tradicionális és modern textil munkát láthattunk és akkor még nem említettem a vásárt. Ilyenkor gyönyörködtünk a tájban, majd kis pihenő után nekiindultunk az újabb helyszínekre.  A térképen látható  elzászi Val d'Argent tartományt(?) jártuk be a Vogézek hegységben. A kiállítások 4 településen voltak, amelyek között ingyenes buszjáratokkal lehetett közlekedni, annak, akinek volt belépő karszalagja. Minket általában elvitt a saját buszunk. A főfalu Sainte marie aux Mines volt, ahol az expot is felállították. Sok árus már ismerős volt Birmingham-ből. Kiállításokat szerveztek még Sainte-Croix-aux Mines-ben, Rombach-le-Franc-ban és Liépvre-ben, templomokban, pajtákban, csarnokokban, színházban.  A szállásunk Saint Dié-ben Formula 1-es szállodában volt.

Reneszánsz kastély a főfaluban. Minden üzlet kirakatában volt patchwork: egy táska, egy falikép, bármi. Még a hentesnél is! Apropó hentes: kis elzászi kolbászka, enyhén csipős, nagyon finom, kicsit emlékeztet a mi gyulai kolbászunkra. A helyiek már biztosan megszokták a hömpölygő, óriási táskákkal mászkáló tömeget, mert nagyon türelmesek és kedvesek voltak. A vásáron kívül volt méteráru bolt is a faluban, ahol találtam London térképes anyagot, ami a birminghami vásárban elfogyott. Első nap a csapatunk "megrohamozta" azt a standot, ahol a szakkönyveket, újságokat árulták és mindegyikhez járt egy reklámtáska. Igaz, nem ez volt az ismertetőjelünk, hanem a magyaros hímzés a ruháinkon, táskáinkon.  Minden ablakban és az utcákon rengeteg virág.

Kirakat quiltekkel.

 Faliratos quilt, szintén az antik gyűjteményből.A színházban láthattuk az antik quilteket, mint ez is a képen. Egy magángyűjtemény része, az USA-ból.

Feliratos közelről

Részlet a színházteremből, a képen a magyaros mellényben Márti, aki mellett ültem a buszon.

 Ez a színház épülete (jobbra a körforgalomtól). A körforgalmak is nagyon érdekesek, mindegyik más, némelyik valóságos tájkép, vagy kertrészlet kapuval.  Itt egy gitár látható virágokból, ez az egyszerűbbek közé tartozott. Háttérben a hegyoldalban fekete-fehér tarka tehenek legelésztek. Egyik faluban láttuk, amint a quados legényke! hazahajtotta a 4-5 tehenet az emeletes házukkal szembeni fapajtába.

Antik quilt a 19. századból.

A gyűjteményben nagy örömmel fedeztem fel Noriko Endo konfetti technikával készült Új-zélandi tájképét. Közelről megvizsgálva úgy láttam, hogy a japán tüll  kicsit finomabb, apróbb a nálunk kaphatónál.

Antik ananászok

Mark Dunn, aki a quilteket elhozta a kiállításra.